:: Észrevétel ::

Az észrevétel ami hirtelen: ráeszmélés,
a kommentátor látása: kezdeti bölcsesség,
amint véleményezel s észre is veszed,
( egyetértesz vagy cáfolsz és változatai)
a következő hogy komolyan sem veszed.

Ekkor lehet az észlelést elfordítani,
a megjelelőről a forrás felé fordítani,
s csak észrevesszük az észrevevést,
s csak eszméljük önmagunk kezdetét.

Ekkor csak vegyél észre egyfolytában,
erre az észrevevésre fordulj folyamatában,
ugye hogy pillanatról pillanatra észreveszel!,
a párbeszéd lefülelődik s te máris létezel.

A komnentátort megelőzően cselekedj!
a párbeszédnek mondhatod: csendesedj,
de hagyhatod csendesedni vélekedés nélkül,
erről is csak te ( előtte lévő) tudhatsz mindenestül.

Így a jelen pillanattal szemben minden szűnik,
elvárástalan leszel minden pillanatban: eltűnik,
csak ekként pihensz mi mindent megelőz,
a pillanattal szemben nem küzdő-létező.

Egyszercsak rádöbben ami mindig benned,
egyszercsak rádöbbensz ami mozdulatlan benned,
észrevevődik az érzékelés előtti, a valódi,
nem akarsz már semmit, minden csak megjelenik.

2024.03.21. Demjén
-425.-